2012. május 31., csütörtök

Orbán Viktor válaszol

Hát ilyen sem volt még. A Szeretett Vezető (persze tudtán kívül) válaszolt a múltkori gondolatokra. Itten e:

[Innentől idézet a HVG-ből:]
Azzal kapcsolatban, hogy minden második fiatal el akarja hagyni Magyarországot, a miniszterelnök úgy fogalmazott: "mélyen érint a dolog, elsősorban nem politikusként, hanem családapaként, mert a szüleikre is gondolok". "Ahelyett, hogy itthon unokákat szülnének nekünk, hogy egy nagy boldog családként éljünk, inkább külföldre mennek" - tette hozzá. Szerinte ez "rendkívül lehangoló és lesújtó adat".
"Én mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy Magyarország olyan ország legyen, ahová vissza fognak jönni. Magyarországnak kell 5-10 év, és olyan ország lesz, ahova visszajöhetnek, sőt, jobb ország lesz, mint ahova elmentek" - fogalmazott Orbán Viktor.
[Idáig, a teljes HVG cikk itt.]

Először is szeretnék bőszen bólogatni: engem (minket) is mélyen érint, elsősorban olyan fiatalként, akinek a bőrére megy ki ez az egész játék, amit a Szeretett vezető, az elődei és valószínűleg az utódjai is játszanak velünk. Mélyen érinti a családomat (a magyar felét) is, akik elég gyakran teszik fel az "és mikor költöztök már végre haza?" kérdést. És ez szerintem is "rendkívül lehangoló és lesújtó adat".

Amivel nem értek egyet egyáltalán: Az egyetlen dolog, amiért a Szeretett Vezető és a bűnszövetkezete mindent megtesz az a saját zsebük teletömése és a hatalmi pozícióik bebetonozása. (Félreértés ne essék, a többiek sem jobbak.) Az ország, ami egyre jobb kellene hogy legyen és elvileg egyre jobban csábít a hazaköltözésre, egyre rosszabb hely és lassan már látogatóba sem mennék ha nem lenne ott családom és néhany barátom, akik még nem költöztek el.

Ja, még egy dolog, amiben egyetértek: Az tutifix, hogy addig semmiképp nem megyünk vissza Magyarországra, amíg jobb ország nem lesz, mint az, ahonnan eljöttünk. Sokkal jobb.

Kedves magyar fiatalok! Kövessük a lengyel példát. Tessék minél hamarabb, minél nagyobb számban elhúzni Magyarországról! Lengyelországban ugyanez volt. Amikor a politika ráébredt arra, hogy a fiatalok (és egyben a munkaképes potenciális adófizetők) igen nagy része külföldön van már, hirtelen elkezdték fontosnak érezni, hogy meghallgassák a mi generációnkat is és ne csak szavakkal, hanem tettekkel is a fiatalok számára (is) élhető országot csináljanak. Ez nekünk is sikerülhet, ha elég sokan lelépünk külföldre tanulni és/vagy dolgozni. Pozitív mellékhatásként meg lehet tapasztalni, hogy milyen az, amikor az ember a munkaidő leteltekor a főnökség szájhúzása nélkül hazamegy a munkahelyről, ahol megbecsülik és megfizetik a munkáját és utána nyugodtan alszik, mert fel sem merül, hogy csalni kelljen az adóval és ezáltal félni kelljen az államtól.

Kedves mindenki, aki még mindig olvas: tudom, hogy nem szerettek kommentelni. Most kérlek titeket, tegyetek kivételt. Nagyon kiváncsi lennék a véleményetekre és szerintem ti is egymáséra. Továbbá ha bárkinek kell segítség a külföldre költözéshez, ami itt nincs leírva, kérdezzen kommentben és igyekszem segíteni.

[Az egész téma via Morgás Joga]

[Ápdét 06/06] További cikkek az első poszt ápdétjeiben.

1 megjegyzés:

  1. Szoval Magyarorszag jo hely, jo adottsagokkal es lehetosegekkel. Gondolok itt a magyar zoldsegekre es gyumolcsokre, borokra, termal vizekre. Eszakabbra szelmalom meg uveghaz kell ahhoz, hogy iztelen gyumolcsoket es zoldsegeket termesszenek, Magyarorszagon meg eleg ha elszorjak a magokat es leszedik a finom termest. Mind ezek ellenere nem elheto.
    Miert nem? Mentalitas? Ahogy Hofi mondta, hogy nem egymas nyakat kellene fogni, hanem egymas kezet es sajnos az utobbi evekben egyre erosebben szoritjak az emberek egymas nyakat. Remelem hamar rajonnek, hogy ez igy nem mehet tovabb es valtoztatni fognak kulonben az ertelmesebbje, a kezfogos elmegy mashova kezet fogni es a nyakszoritosok meg maradnak es pokolla teszik egymas eletet. Annak ellenere, hogy pillanatnyilag nem sok remenyt latok ra, remelem lesz pozitiv valtozas.

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.